MAJORI BÁL - 2012 ( két írás és fotós beszámoló)

Állt a bál…! smiley

Állt bizony, mégpedig nem is akárhogyan állt január utolsó szombatján a sokadszorra megrendezett fényes mulatság: a Majori Bál!
A színes forgatagról estétől hajnalig is kevés volna az idő mindent elmesélni – olyan gazdag programot állított össze a háromtagú szervezőbizottság. S van-e még olyan huncut széles e majorban, aki azt hiszi, hogy a bál egyedül csak a táncoslábú fiatalok számára vonzó esemény? Van???… Hát akkor az ő kedvükért elmeséljük, mi mindent történt ezen az éjszakán a Móricz Gimnázium pazarul feldíszített aulájában.
A hivatalos és nagyon ünnepélyes megnyitó után – melyen a bál fővédnökének, az elfoglaltsága miatt távol maradó Udvardy György püspök úrnak üdvözlő köszöntését fogadhatta közösségünk – különleges tánckoreográfia nyitotta meg a bált. A latinos ritmusokra andalító rumbát táncolt 13 pár. A lelkes amatőrök hosszú heteken át tanulgatták a bokagabalyító lépéseket, hogy aztán – a gimnazista korosztálytól egész a kamaszokat nevelő családosokig minden korosztályt képviselve – kétszer is előadhassák a bál közönségének a produkciót. A siker és elismerés idén sem maradt el!
Az össznépi táncot a klasszikusok indították: aki lemaradt az idei szalagavatókról, most lejthetett egy valcert minden jelen lévő rokonával. Nemsokára azonban a fiatalosabb ritmusoké lett a terep: a Malibu zenekar változatos zenét szolgáltatott minden ropni vágyónak. Aki nem volt elég szemfüles, az is hamar párra talált: ki gondolta volna, hogy a hölgyek ruhájának színe is lehet „felhívás keringőre”?? Abban a játékban, amiben az uraknak minden számra más-más színű ruhában pompázó partnernőt kellett felkérnie, mégis így esett – s a leglovagiasabb táncosok a végén megoszthatták a nyeremény tortákat (a bál számos támogatói ajándéka közül a kétség kívül legfinomabbakat) a legszínesebb hölgy-egyéniségekkel.
Ha még ez sem lett volna elég motiváció a parkettre lépésre, nem sokkal később változatos közösségi táncokat tanítottak nekünk a szervezők. A kihagyott tánciskola és az ötödik X sem volt mentség: alig fért el az oszlopok karéjában a sok skót-polkázó és szirtaki-kedvelő. S hogy a hagyományos magyar táncokat se hiányoljuk, a Kabócák zenekar zenéjére frissülhettünk-fordulhattunk.
Még éjfél előtt sor került a tombola-sorsolás első fordulójára. A bált számos, a Városmajorhoz, Hegyvidékhez kötődő cég és vállalkozás támogatta, de küldött ajándékot fővárosi színház, könyvkiadó és vidéki borászat is. A változatos nyereményekért érdemes volt órákon át gyűrögetni a kis színes cetliket: nem egy családi program és vidám este nyerte el megalapozását néhány fertály óra alatt. Éjfélkor pedig Zoltán és István atyáink vezetésével szép közös imádságban adtunk hálát az estért és a közösségért. És utána újra kezdetét vette az immár hajnalig tartó tánc…
S aki még mindig nem látja bizonyítottnak, hogy a városmajori plébániához kötődő valamennyi generáció találhat kedvére való szórakozást a bál egész ideje alatt, hallgassa most meg, a finom falatok mellett mi volt az oka, hogy a kisebb teremben berendezett teaházban is nehéz volt szabad székhez jutni. Itt ugyanis igényes művészi produkciók váltogatták egymást missziós szemléletű bemutatkozó előadásokkal. Az „alaphangokat” Kormos Janó csalta elő nagy érzékenységgel a gitárjából, hogy utána a sok évtizede együtt zenélő Kistemplomos Lovagok játszhassanak ülve is vérpezsdítő dallamokat. Az Alpha kurzus interaktív bemutatkozásában nyereménnyel jutalmazott totóra hívta a jelenlévőket, s vetítéssel egybekötve mutatta be e speciális missziós módszer esszenciáját. A Magyar Kolping Szövetség tevékenységéről Kontúr Pál országgyűlési képviselő beszélt. A változatos szórakozást és tartalmas elmélyülést egyaránt kínáló programot az ifjú Marczell Márton bravúros zongora-improvizációi zárták. Egy pohár jó bor mellett beszélgetni, tánc közben megpihenni, régi-új ismerősökkel megvitatni a hallottakat, vagy egyszerűen csak élvezni a zenét, amivel a köztünk élő tehetséges művészek ajándékoztak meg minket – csábító alternatívája volt mindez a nagyterem csillogó pezsgésének egész este.
S hogy mi tette az idei bált is az egész plébánia közös ünnepévé? Talán az, hogy a szervezők – Halmi Erzsi, Opor Károly és Varga Péter – tudták a módját, hogy úgy vonják be a hónapok óta folyó szervezési munkába a közösség szinte minden csoportját, hogy cserkészek és családosok, alphások és kolpingosok, az ifjúság és a tősgyökeres majoriak valamennyien úgy érezhették: sajátjuk ez a bál, s rajtuk is múlott, hogy mind a kétszázvalahány résztvevője remekül érezte magát ezen az estén!

Csáky-Pallavicini Zsófia

-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-0-

Kedves Bálozók!                                                   (jegyezte: Halmi Erzsi, Opor Karesz és Varga Peti)

Köszönjük mindenkinek a részvételt! Reméljük, hogy mindannyian jól éreztétek magatokat! A bálról készült képeket megtekinthetitek itt:
https://plus.google.com/photos/117928229479403742078/albums/570384953883...

Ezúton is köszönjük minden segítőnek a munkáját:
a nyitótáncosoknak a táncot,
Cser Tominak a koreoráfiát,
Krebs Zolinak a támogatók összegyűjtését,
Mihálffy Iminek és Andinak a tombola húzást,
Kórodi Anikónak, Fekete Orsinak és Bóné Veronikának a díszítést,
az alpha kurzusnak a ruhatárat,
Jakab Ritának a teaház koordinálását,
a Kistemplomos Lovagoknak, Kormos Janónak és Marczell Marcinak a zenét,
a cserkészeknek és az i-csoportnak az étel és ital felszolgálását,
a Kabócáknak és Linczenbold Maxinak a táncházat,
Pentelényi Jakabnak a korábbi évek tapasztalatait,
Herzog Tominak a fényképeket,
és mindenkinek, aki támogatott minket a szervezésben!

A szervezők:
Halmi Erzsi, Opor Karesz és Varga Peti