Paray-i élmény: Alma


Nekünk, szervezőknek (Gábor atya, Fogarasi Fábi, Kata és jómagam) nagyon nagy öröm volt, hogy augusztus 15-én mintegy ötvenen indultunk el a plébániáról Paray-le-Monialba, hogy Jézus Szíve évünk végén abban a városban töltsünk egy hetet, ahol Jézus megmutatta szeretettől lángoló Szívét.

Fábival és Katával már többször jártam ott. Mi tudtuk, hogy nagyon-nagyon jó helyre megyünk, de azért kicsit izgultunk, vajon a többiek is így érzik-e majd? Nem egy hagyományos zarándokúton voltunk, hanem az Emmánuel Közösség által szervezett lelkigyakorlatos találkozón vettünk részt.

Az Emmánuel Közösséget megalakulása után néhány évvel, a 70-es évek végén vezette az Úr gondviselésszerűen Paray-le-Monialba. Amikor odaérkeztek, a közösség első tagjai nagyon nagy örömet éreztek, és azt, hogy itt valami olyan csodálatos kegyelem van jelen, amit nem tarthatnak meg maguknak. Kezdték odahívni az embereket, és lelkinapokat, találkozókat szerveztek számukra. Egyre többen jöttek. Ma már nyaranta hétről hétre több ezren érkeznek fiatalok, idősek, családosok és egyedülállók, papok és szerzetesek. Az ottani egyházmegye hivatalosan is a közösségre bízta a kegyhely vezetését, mert úgy találták, hogy a találkozóikon elhangzó tanítások, szentmisék, dicsőítések, tanuságtételek, szentségimádások, beszélgetések és vidám programok segítségével hatékonyan tudják tolmácsolni a mai ember számára is a XVII. században itt felhangzó jézusi üzenetet:
„Isteni Szívem szenvedélyesen szereti az embereket, és személy szerint téged….“

Paray-le-Monial a szeretet iskolája. Jézus azt érezteti meg itt különleges erővel, hogy ő feltétel nélkül, személyre szabottan, különleges módon szeret mindannyiunkat. Ha megnyílunk szeretetének, átalakulunk, újjászületünk, a lehetetlen lehetővé válik. Szeretete túlcsordul bennünk és megtanulhatjuk egyre jobban viszontszeretni Őt és a többi embert. Talán még mások helyett is…

Paray-le-Monial üzenetéről már volt szó a Városmajori Híradó korábbi számaiban. A zarándoklat sok személyes élményét, tapasztalását pedig elkezdjük megosztani az Olvasóval, jut belőlük a következő számokra is.

Éljük át mi is, mit tett velük a Szereret?
Almásy Kati

vissza a beszámolóhoz >>